De jó bőr! - egészséges csemege egyetlen hozzávalóból

Az első bőrreceptet Angliában olvastam egy újságban, és azonnal felkeltette a fantáziámat. Ki is vágtam, a mai napig megvan. Az eperből készült, és úgy terveztem, hogy én is kipróbálom eperből. Aztán hol eszembe jutott, hol elfelejtettem, de mindig ott volt egy kis polcon a fejemben.
Kicsit már ritkábban járok a Pinterestre mint az elején, de a mai napig találok szuper és megirigyelni való dolgokat ott. Persze ezt a receptet is ott találtam, és gondoltam: most vagy soha. A recept őszibarackból készült, nekem viszont épp a szilvám érik, így gondoltam biztos jó lesz abból is!

Notehát a gyümölcsbőr rettentő egyszerű dolog. Fogjuk az érett, lédús gyümölcsöt és leturmixoljuk. Egy szilikonos sütőlapra szépen kiterítjük kb. két-három milliméter vastagon egy spatula segítségével. Fontos, hogy egyforma vastagságú legyen mindenhol, ügyeljünk arra, hogy a széleire is jusson bőven. Ha szükséges, a tepsit óvatosan megrázogatjuk, hogy még egyenletesebb legyen a terülés. Ekkor begyújtjuk a sütőt a lehető legalacsonyabb hőfokra, és betesszük a kiterített pépeket. A sütő ajtaját résnyire nyitva hagyjuk, hogy a keletkező pára ki tudjon jönni. Eme alacsony hőmérsékleten 5-6 órát aszalgatjuk. A vége előtt valamivel nézzük meg, hogy nem száradt-e ki túlságosan a széle (esélyes, mivel a szélén kezdődik a száradás és fokozatosan halad befelé). Ha az már ropogósra száradt, de a belseje még ragacsos, akkor nem végeztünk jó munkát, nem volt egyenletes a terítés. Vegyük ki, és egy tojáskenő ecsettel sima vízzel símogassuk át a széleket, majd mehet vissza a sütőbe. Akkor jó, ha a közepe már nem ragad, gumiszerűen rugalmas viszont. Ekkor kivehetjük a sütőből és szépen fel lehet húzni a szilikonos sütőformáról. Egy konyhai olló segítségével csíkokra vágjuk és akár önmagában, akár cukrozva (a miénk xylittel van megszórva), feltekerjük. Fel lehet tekerni papírra is (én sütőpapírba tekertem), vagy anélkül is. :)

Állati finom, színtiszta szilvaíz. A gumicukor, a lekvár és az aszaltszilva édeshármasának szerelemgyermeke. Nincs benne hozzáadott cukor, az alacsony hőmérsékleten való aszalásnak köszönhetően pedig sok értékes tápanyagot is megőriz. Egészséges nasi!

A cikk szerint légmentesen lezárva (csatos üvegben jól is mutat) néhány hónapig eltartható. Én négyszer két tepsivel sütöttem az elmúlt két napban, és amellett, hogy egy-egy darabot leteszteltettem a szomszédokon, a többit megettük. Kettőt-hármat sikerült megmentenem a fotózáshoz! :)

Saját fogyasztásra, de DIY gasztro ajándékötletnek is kiváló. Próbáljátok ki! Legközelebb megcsinálom őszibarackból is! :)

Részévé válni a természetnek - avagy a termény útja a felhasználásig

Sarjadó élet

Esztek zöldséget, gyümölcsöt? Biztosan. Érdekel benneteket, hogy az a zöldség és gyümölcs hogyan jut oda, hogy végül a testetek alkotóelemévé válik? Az vagy amit megeszel - tartja a mondás, és ezzel nem is nagyon lehet vitatkozni. 

Nem célom, hogy mindenféle statisztikákkal, tényfeltáró összeeskövéselméletekkel, hazai vagy külföldi tanulmányokra való hivatkozással terheljem az amúgy is terhes mindennapokat, egyszerűen szeretnélek meggyőzni benneteket arról, hogy miért is jó saját zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani. 

Természetesen az is igaz, amit mindenünnen hallani: mennyit utazott az a zöldség, mekkora az ez által kifejtett környezetterhelés, mennyi és milyen vegyszerrel lett kezelve, ebből mennyi marad benne-rajta, ésatöbbi, ésatöbbi. A beszerzéstől a fogyasztásig többféle útvonalból választhatunk:

1. Szupermarketben megvesszük a külföldi árut.

Talán a legkevésbé értelmes hozzáállás, csak végszükség esetére - már ha van ilyen. Külföldi termelők által termelt, külföldi felvásárlók által megvett, Magyarországra szállított, külföldi tulajdonban lévő áruházlánc által árusított termék. Sokat utazik, az általunk kifizetett pénz külföldre vándorol. Hogy a vetéstől a fogyasztásig mi történt vele, csak sejtjük. Viszonylag gyorsan megvan, odamegyünk, megvesszük, hazavisszük.

2. Szupermarketben megvesszük a hazai árut. 

Kicsit jobb. Hazai termelőktől külföldi tulajdonban álló áruházlánc által felvásárolt termék. Csak az országon belül utazik. Az általunk kifizetett pénz nagy része külföldre vándorol, kisebb része jut a nagyüzemi termelőnek. Viszonylag gyorsan megvan, odamegyünk, megvesszük, hazavisszük.

3. Helyi kisboltban megvesszük a külföldi árut.

Hatékonyságban körülbelül a kettessel lehet egyenértékű. Itt legalább a helyi vállalkozást segítjük. A termelő külföldi, akitől külföldi felvásárló megveszi az árut, magyar nagybani piacra szállítja, ott a helyi boltos megveszi és nekünk eladja. Pénzünk egy része külföldre vándorol, egy másik része élteti a helyi kereskedőt. Viszonylag gyorsan megvan, odamegyünk, megvesszük, hazavisszük.

Virágzó csicsóka

4. Helyi kisboltban megvesszük a hazai árut. 

Megint egy kicsit hatékonyabb. Az áru magyarországi. Magyar termelőt éltet, aki a nagybani piacon eladja termékét, ahonnan a helyi boltos vásárol, és eladja nekünk. A pénz itt (ha a nagybani is magyar tulajdonban van, tételezzük fel) marad Magyarországon. A termék nem utazik túl sokat, bár elég sokat áll. Viszonylag gyorsan megvan, odamegyünk, megvesszük, hazavisszük.

5. Helyi piacon megvesszük a nagybani piacról vásárolt árut. 

Ismét léptünk egyet előre. A piacon áruló zöldségesek egyetlen tevékenysége, hogy zöldséget adnak-vesznek. A nagybaniról vásárolnak, kiviszik a piacra, mi ott megvesszük. Itt nem mindig lehet követni, hogy magyar termékről van-e szó, vagy csak sokan nem foglalkoznak vele. Meg lehet kérdezni, de bajosan követelhetnénk minden eladótól a termék eredetigazolását. Itt a frissesség kategóriában léptünk egyet előre, és talán olcsóságban is, mert a zöldségesnek nem kell egy komplett üzletet fenntartani, abba alkalmazottat, rezsit fizetni. Viszonylag gyorsan megvan, odamegyünk, megvesszük, hazavisszük.

6. Helyi piacon megvesszük a kistermelőtől, őstermelőtől származó árut.

Itt a legtöbb esetben maga a termelő árulja a termékét. Ez lehet őstermelő, aki nagyban foglalkozik a termesztéssel, vagy kiskerti tulajdonos, aki a feleslegessé váló terményét igyekszik pénzre váltani a piacon. Az őstermelők lelkesen hirdetik mivoltukat. Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat tudnak adni, ha kérdezősködünk a termék eredete, fajtája, jellege, termesztésének körülményei iránt. A kiskerti tulajdonosokat 'nénikéknek vagy bácsikáknak' aposztrofáljuk sokszor, mert tényleg azok. Bár sokszor hallom, hogy nénike és bácsika álruhába bújtatott zöldségesek is gyakorta előfordulnak, csak mert szívesebben veszünk tőlük, hogy segítsük őket. Onnan lehet őket felismerni, hogy túl szép az áru. :) Ettől persze még lehet segíteni őket. Viszonylag gyorsan megvan, odamegyünk, megvesszük, hazavisszük.

7. Lakóhelyeden háznál vásárolsz

Saját kert (vagy az arra fordítandó idő) hiányában valószínűleg a legjobb megoldás. Némi időbe telik, míg az ember megtalálja a megfelelő beszerzési forrásokat, de hosszabb távon mindenkinek a legjobb. A termelőnek nem kell piacra hordani a terményt, mi pedig a legfrissebb árut kapjuk. Ha megvan a kölcsönös bizalom az eladó és a vevő között, mindenki jól jár. Megkérdezheted, akár meg is nézheted, hogyan termelte az eladó a zöldséget, tojást, mézet, akármit, neki pedig a lábát sem kell kitenni otthonról, hogy némi plusz bevételre szert tegyen. A legtöbb esetben az ilyen kapcsolatok szóbeszédből alakulnak ki. A szomszéd is a harmadik utcában veszi a friss házitojást, és az ő ismerőse is egy másik háznál szokott isteni paradicsomot meg paprikát venni. Ugyan nem lehet mindent egy helyen, egyszerre megvásárolni, de még mindig viszonylag gyorsan megvan: odamegyünk, megvesszük, hazavisszük. Kérdezősködjünk az ismerősöknél, ki milyen beszerzési forrást tud, mik a tapasztalatai, mit ajánl.

Ha valaki szeret közösségi életet élni, kisebb helyi csoportosulásokban aktívan tevékenykedni, azok számára léteznek a háztól vásárlás továbbfejlesztett verziói is: ilyenek a vásárlói közösségek, vagy az ún. dobozrendszer. Ezek esetében szintén háztól vásárolunk, de szervezetten. Valaki a tojást intézi, valaki a káposztát, majd később ezeket elosztják. A felhasználó szempontjából szerintem nem jelent különbséget ha valaki egyedileg vagy csoportosan vásárol - talán némi árcsökkentést ki lehet alkudni, ha rendszeresen nagyobb mennyiségre tartunk számot. Itt inkább az eladó jár jól, mert egyrészt lekötik kapacitása egy részét, másrészt pedig nem kell egyesével kiszolgálnia a vevőit. Érdeklődjetek lakóhelyeteken, ha számotokra szimpatikus ez a fajta beszerzési mód. 

Eddig a pontig bárkinek van lehetősége választani a fentiek közül. A következő pont már csak azok számára nyújt lehetőséget, akiknek van valamekkora földterületük, vagy legalább néhány cserepet kitesznek az ablakba, erkélyre, teraszra, illetve tudnak vagy hajlandók időt fordítani az ezzel való foglalatosságra.

Kiskert

8. Mi magunk megtermeljük zöldségeink, gyümölcseink egészét vagy egy részét.

Kimégy, leveszed, megeszed. Pont. Mondhatnánk lelkesen, ámde....

Egészségmegőrzési, élvezeti és általában anyagi szempontból is a leghatékonyabb. Illetve anyagi szempontból akkor, ha nem vesszük alapul, hogy az idő pénz. Nem mondhatnánk, hogy ingyen van, hiszen a vetőmagot megvesszük, a locsolásért többnyire fizetünk. Kimegyünk, leszedjük, bevisszük, megesszük. Tudjuk miből van, milyen földben termett, látott-e vegyszert. Biztosan friss. Lehetséges hátránya, hogy kissé időigényes, és a termény mennyisége, minősége nagyban függ az odafigyelésünktől, gondoskodásunktól, esetenként az időjárástól is. Macerás. Viszont ha visszatérünk minden egyéb tényezőtől eltekintve az 'az vagy amit megeszel' alapvetésünkig, akkor kétségtelenül a leghatékonyabb. A saját zöldség, gyümölcs fogyasztásának élvezeti értékét még tovább növeli, hogy átsuhan agyunkon, mennyit dolgoztunk vele, láttuk ahogy növekedett, érett, izgultunk, hogy essen az eső, ne verje el a jég, ne tapossa le a szomszéd kutyája, ne támadják meg betegségek. 

Palánták

Élvezzük a növekedés folyamatát, hogyan bújnak ki tavasszal az első pici hajtások, hogyan növekednek, formálódnak, érnek. Aztán odasétálunk, és egyszerűen levesszük, kihúzzuk, letépjük, levágjuk, megesszük. Ízes, illatos, kézzelfogható, a természet egy darabkája, ami aztán elfogyasztás után részünkké válik. Én ezt a láthatatlan mozzanatot szeretem a legjobban. Részévé válni a természetnek azzal, hogy ami a földünkben megtermett, ami tápanyagot magába szívott, ami ízt, illatot kibocsátott, az belénk ivódik. Sejtjeink, érzékelésünk alapvető elemeivé válik. 

Az vagy, amit megeszel. És tényleg. 

Ne azért csináljatok veteményest (vagy kert hiányában válasszátok a következő leghatékonyabb utat) mert az etikus és véditek a környezetet vele, vagy esetleg divatos. Azért járjátok ezt az utat, mert az ti magatok, a gyermekeitek, családotok része lesz. 

Kertből az asztalra - Hideg joghurtos szilvaleves

Utolsó esélyes a szilva a kertben. Tegnap nem voltunk itthon és ma délben, mire hazaértünk, egész kosárnyi szilva volt lepotyogva a fa alatt. Így szilvaszüretre adtam a fejem, Rolival pedig megcsináltuk (na jó, ő dolgozott vele, én próbáltam fotózni) a főzés nélkül elkészíthető szilvalevest, melyet most örömmel osztunk meg veletek. Igazi kora őszi, nyárutót idéző gyümölcsleves.

Hideg joghurtos szilvaleves
elkészítés idő: kb. 5 perc

Hozzávalók négy tál leveshez:

60 dkg érett szilva
15 dkg kristálycukor
6 dl natúr joghurt
kevés fahéj
1 kanál fahéjfagylalt
1 szem szilva a díszítéshez

 A szilvát megmossuk, félbevágva kimagozzuk és tálba tesszük.

A mi szilvánk ilyen gyönyörű narancsos színű belül, mikor teljesen érett. 

Ráöntjük a cukrot, egy kevés fahéjat, majd hozzáöntjük a natúr joghurtot. 

Kissé megforgatjuk, majd az egészet beleöntjük egy turmixgépbe, és krémesre aprítjuk. 

A levest finom lyukú szűrőn átszűrjük, és tálakba töltjük. 

Egy szilvát meghámozunk és apró kockákra aprítunk. A fagylaltból egy gombócnyit a leves tetejére teszünk, és megszórjuk az apró szilvakockákkal. 

A chef tanácsa: 

Minden krémlevest tálalás előtt egy botmixerrel habosra keverünk, és így tálaljuk. 

A chef ajánlata: 

Ha kiadósabb levest szeretnénk, készítsünk levesbetétnek mini túrógombócokat. Tálaláskor a levesbe helyezzük a gombócokat, és kevés, enyhén cukrozott natúr joghurttal finoman meglocsoljuk. 

A leves színe eltérhet a képeken láthatótól, függ attól, hogy milyen típusú szilvát választunk. Legfinomabb - fajtától függetlenül - a friss, érett szilvából, de természetesen ha a megmaradt szilvát a fagyasztószekrénybe spájzoltuk, érési időn kívül is bármikor elkészíthetjük ezt a finom krémlevest. A képeken szereplő fahéjfagylalt szintén házi készítés, egyszer ennek a receptjét is közzé fogom tenni. 

Én nem spájzolok be a fagyasztóba a szilvatermésből, így a nagyon közeli jövőben egy szilvás süteményt fogok megosztani veletek. 

Jó étvágyat mindenkinek! Nálunk nagy sikert aratott.

A fotókat magunk készítettük és szerzői jogvédelem alatt állnak. Ha szeretnétek felhasználni, írjatok a címünkre: videkikonyha@gmail.com.
A gyönyörű tálka saját tulajdon, Szügyi Szilvi barátnőm készítette. 

Ültess gyümölcsfát! Most van itt az ideje.

Az egész napos esőzés végre visszafordította a figyelmemet a kertre. Ugyan van a kertünkben egy ásott kút, de a hosszú szárazság miatt ennek a vize is jelentősen megcsappant, így csak azokat a növényeket locsoltam, amiket nagyon muszáj volt: az évelőket, a tavaly őszi ültetést, a dísztököt (a termésről már készülődik egy blogbejegyzés), a málnát, és két újonnan ültetett fánkat: egy díszkörtét és egy páfrányfenyőt. Aztán a víz el is fogyott, sokszor már csapvízzel kellett pótolni.
Az aszályos idő kissé engem is elkedvetlenített: a domboldalban lévő löszös talaj cserepesre száradt, itt-ott már ujjnyi repedések keletkeztek. A fű mindenütt kiégett. A kert alsó részében található feketeföld pedig jó mélyen is csak porzik. Azaz hogy csak porzott, ez a jó áztató eső most felüdített mindent!

Az ősz beköszöntével kezdődik a növénytelepítés igazi ideje.

A pórszombati őshonos fagyűjtemény egy részlete

Ez alkalommal kapacitálni szeretnék mindenkit, hogy ha lehetősége van rá, ültessen gyümölcsfát. A saját kertben termett gyümölcsnél ideálisabb táplálék kevés van. Próbálok nyitott lenni minden élelmezési módszer irányába, nem ítélem el a vegetáriánusokat, sem azokat akik nem fogyasztanak tejet, vagy gabonafélét, vagy olyan élelmiszert aminek a glikémiás indexe 55 felett van. Számomra a legfontosabb, hogy amit beviszek a szervezetembe, az természetes anyag legyen. Sok esetben a vegyszerektől mentes, ellenőrzött biogazdálkodásokból származó zöldségek és gyümölcsök - bár egyre szélesebb körben elterjedtek - sajnos elég drágák. A legegyszerűbb módja, hogy ezekhez hozzájussunk, ha saját kertünkhöz igazított konyhakertet, gyümölcsöst telepítünk.

vs.

 A telepíteni kívánt gyümölcsfák kiválasztásánál szeretnék mindenkit lebeszélni a vezető kertészetek elképesztően színes, különleges növényeket felsoroló katalógusainak lapozgatásáról. Ezek a növények nem biztos, hogy szívesen viselik a magyar klímát, többnyire külföldi forrásokból származnak és amellett, hogy jobban illenek egy magashegyi osztrák mintafalu pöpec kis kertjébe, a jelen környezeti adottságok és frissen kifejlesztett mivoltuk miatt kevéssé ellenállóak. Szívesen bevesztek-e olyan gyógyszert, beadattok-e olyan oltást, aminek nincs legalább jónéhány évre visszavezethető múltja, tapasztalatok, hosszú távú hatások a felhasználásával kapcsolatban? Az őshonos magyar gyümölcsfák több évszázadon keresztül alkalmazkodtak a magyar klímához, élővilághoz. Az 'újonnan' betelepített fajták is visszatekinthetnek akár egy-kétszáz éves múltra, ez azonban mégis kevés ahhoz, hogy ne kelljen folyton abajgatni őket.

Mivel nem elemem mások megírt anyagainak átemelése, inkább megosztanék veletek egy linket arról, hogy miért is érdemes régi, őshonos magyar fafajtákat beszerezni és telepíteni. Nem elég, hogy ápoljuk saját hagyományainkat, kultúránkat (bizony, létezik kertkultúra is), ezek a fajták a megfelelő tájba ültetve ellenállók, nem kell őket permetezni, sem metszeni, mégis bőséges, ízletes termést biztosítanak.

Olvassátok el a cikket, és ha rászánjátok magatokat a gyümölcsfaültetésre, feltétlenül számoljatok be a választásotokról, tapasztalataitokról, akár évek múlva is!

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/zalai-gyumolcsfamento

Aztán ha már úgyis belejöttetek a gyümölcsfaültetésbe, miért ne lehetne a ti környéketeken is egy Tündérkert? Szerencsétlen egy elnevezés, de amit takar, annál becsülnivalóbb. Elő az ásókkal!
Sajnos nekem várnom kell még egy évet, úgy tűnik, áthelyeződik a rezidenciánk. Amint kiderül, hogy hova, igyekszem alaposan utánajárni a fajtakínálatnak és mielőbb csatlakozni a mozgalmakhoz!