A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szilva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szilva. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 30., péntek

De jó bőr! - egészséges csemege egyetlen hozzávalóból

Az első bőrreceptet Angliában olvastam egy újságban, és azonnal felkeltette a fantáziámat. Ki is vágtam, a mai napig megvan. Az eperből készült, és úgy terveztem, hogy én is kipróbálom eperből. Aztán hol eszembe jutott, hol elfelejtettem, de mindig ott volt egy kis polcon a fejemben.
Kicsit már ritkábban járok a Pinterestre mint az elején, de a mai napig találok szuper és megirigyelni való dolgokat ott. Persze ezt a receptet is ott találtam, és gondoltam: most vagy soha. A recept őszibarackból készült, nekem viszont épp a szilvám érik, így gondoltam biztos jó lesz abból is!

Notehát a gyümölcsbőr rettentő egyszerű dolog. Fogjuk az érett, lédús gyümölcsöt és leturmixoljuk. Egy szilikonos sütőlapra szépen kiterítjük kb. két-három milliméter vastagon egy spatula segítségével. Fontos, hogy egyforma vastagságú legyen mindenhol, ügyeljünk arra, hogy a széleire is jusson bőven. Ha szükséges, a tepsit óvatosan megrázogatjuk, hogy még egyenletesebb legyen a terülés. Ekkor begyújtjuk a sütőt a lehető legalacsonyabb hőfokra, és betesszük a kiterített pépeket. A sütő ajtaját résnyire nyitva hagyjuk, hogy a keletkező pára ki tudjon jönni. Eme alacsony hőmérsékleten 5-6 órát aszalgatjuk. A vége előtt valamivel nézzük meg, hogy nem száradt-e ki túlságosan a széle (esélyes, mivel a szélén kezdődik a száradás és fokozatosan halad befelé). Ha az már ropogósra száradt, de a belseje még ragacsos, akkor nem végeztünk jó munkát, nem volt egyenletes a terítés. Vegyük ki, és egy tojáskenő ecsettel sima vízzel símogassuk át a széleket, majd mehet vissza a sütőbe. Akkor jó, ha a közepe már nem ragad, gumiszerűen rugalmas viszont. Ekkor kivehetjük a sütőből és szépen fel lehet húzni a szilikonos sütőformáról. Egy konyhai olló segítségével csíkokra vágjuk és akár önmagában, akár cukrozva (a miénk xylittel van megszórva), feltekerjük. Fel lehet tekerni papírra is (én sütőpapírba tekertem), vagy anélkül is. :)








Állati finom, színtiszta szilvaíz. A gumicukor, a lekvár és az aszaltszilva édeshármasának szerelemgyermeke. Nincs benne hozzáadott cukor, az alacsony hőmérsékleten való aszalásnak köszönhetően pedig sok értékes tápanyagot is megőriz. Egészséges nasi!

A cikk szerint légmentesen lezárva (csatos üvegben jól is mutat) néhány hónapig eltartható. Én négyszer két tepsivel sütöttem az elmúlt két napban, és amellett, hogy egy-egy darabot leteszteltettem a szomszédokon, a többit megettük. Kettőt-hármat sikerült megmentenem a fotózáshoz! :)

Saját fogyasztásra, de DIY gasztro ajándékötletnek is kiváló. Próbáljátok ki! Legközelebb megcsinálom őszibarackból is! :)


2013. július 20., szombat

Ó, az a lotyó!

Van a kertünk egyik kissé kieső részén egy többtörzsű fácska. Nem emlékszem, hogy mindig ott lett volna, néhány éve figyeltem fel rá, akkor még kb. akkora  bokor volt, mint én. Figyelgettem. Tavasszal nagyon szép fehéres-zöldes virágok pompáztak rajta, és ahogy közelebbről is megvizsgáltam, igen nagy tövisei is voltak. Mivel Nagyobbik Fiam akkor még csak totyogó volt, tartottam tőle, hogy ha a közelébe megy, megszúrja a tüske, így fogtam a metszőollót, és kb. egy méter magasságig felmetszettem. Nyáron láttam, hogy pici, gömbölyű, lilás gyümölcsei vannak. Megkóstoltuk, kissé fanyar utóízű, de nagyon finom szilvaféle, arra gondoltam, hogy valami ringló lehet tán.
A többi évben sem csináltam vele sokat, mint hogy az alját felnyestem és időnként legeltünk róla. Az utóbbi időben viszont kissé tudatosabban kertészkedem, és épp a napokban gondoltam, hogy utánanézek, mi is ez a gyümölcs. Megint érik, és megint legeljük. Aztán persze elfeledkeztem róla, mígnem egy ismerős facebook oldalán láttam a bejegyzést: lotyószilváról volt szó. Meg is akadt rajta a szemem, és ahogy átfutottam, rájöttem, hogy ez az én növényem! Lotyószilva!
Kicsit jobban utánanéztem, mit is kell róla tudni.
Ezt írja róla a Terebess gyümölcskalauz:

A cseresznyeszilva vagy paradicsomszilva (Prunus cerasifera) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó lombhullató fa.Népies neve lotyó- vagy fosószilva. A könnyen hasmenést okozó sárga kökényszilvára vonatkoznak: fosóka, pisa, potyó. A faiskolák az alapfajt mirabolán szilva néven alanynak szaporítják. Sokféle csonthéjas gyümölcsfát, díszfát és díszcserjét szemeznek rá. Zöldesfehér virágú, tövises bokorfa. Termése gömbölyű, lédús, sárga vagy piros színű, édeskés-savanykás ízű. Akár kompótnak is alkalmas, de főleg pálinka készítésére használják. 
A híres grúz szószok egyike, a tkemali is mirabolán szilvából készül. 
Ez utóbbi további hozzávalói koriander, kapor, fokhagyma, cseresznyepaprika, bors és még néhány apróság. Nagyon izgalmasan hangzik, egyszer kipróbálom. Idén már nem biztos, mert holnapra kajszilekvárfőzés van betervezve, és az egész nap el fog tartani. Talán jövő héten, de nem ígérem biztosra.

Mivel a dúsgazdag kajszitermésnek köszönhetően idén tiszta kajszipálinka lesz, nem akarnám belekeverni a lotyószilvát. Mivel nem válik el a magjától, és a termete is igen apró, fagyasztásban nem is nagyon lehet gondolkodni. Így marad lekvárnak.

Tegnapelőtt leszedtem egy tálnyit, és megfőztem. Három pici üvegnyi lett belőle.
Feltettem egy nagyon pici vízzel főzni, majd amikor már kezdett szétfőni, egy nagyobb lyukú tésztaszűrőn átpasszíroztam, így a magja és a héja kiszelektálódott. Utána a lekvárnakvalót tovább forraltam egy nagyon kevés cukorral (ezt el is lehet hagyni), míg meg nem kaptam a klasszikus szilvalekvár állagot: a fazék alján végighúztam a fakanalat középen, és ottmaradt a tiszta csík. Kiforralt befőttesüvegekbe töltöttem még forrón, és ment a szárazdunsztba.

Ma Kisebbik Fiammal felbontottunk egyet a palacsintához, és mondhatom, hogy igazán finom lett. Egy egész picit fanyar, mégis nagyon finom szilvaíz.

Az imént szedtem még két nagy edénnyel, az esti program ismét szilvalekvárfőzés, és még mindig van a fán rengeteg. A növény egyébként teljesen igénytelen, és meg vagyok róla győződve, hogy magától nőtt oda. Talán egyszer, ha már sokkal nagyobb lesz, kipróbálom pálinkának is. Addig marad a lekvár, aminek külön is örülök, mert a hagyományos szilvánkat többnyire megesszük frissibe', levesnek, vagy szilvásgombóc készül belőle a fagyasztóba.

Ha mostanában egy-egy kirándulás folytán (vagy a kertetekben) felfedeztek egy ilyet, feltétlenül szedjetek belőle egy lekvárra (jó-jó, pálinkára) valót!


Az oldalon megjelenő írások és fotók - ha másképp nincs jelölve - saját tulajdonunkat képezik és szerzői jogvédelem alá esnek. Felhasználásuk kizárólag a Vidéki Konyha engedélyével történhet. 

2012. szeptember 16., vasárnap

Kertből az asztalra - Hideg joghurtos szilvaleves

Utolsó esélyes a szilva a kertben. Tegnap nem voltunk itthon és ma délben, mire hazaértünk, egész kosárnyi szilva volt lepotyogva a fa alatt. Így szilvaszüretre adtam a fejem, Rolival pedig megcsináltuk (na jó, ő dolgozott vele, én próbáltam fotózni) a főzés nélkül elkészíthető szilvalevest, melyet most örömmel osztunk meg veletek. Igazi kora őszi, nyárutót idéző gyümölcsleves.

Hideg joghurtos szilvaleves
elkészítés idő: kb. 5 perc

Hozzávalók négy tál leveshez:

60 dkg érett szilva
15 dkg kristálycukor
6 dl natúr joghurt
kevés fahéj
1 kanál fahéjfagylalt
1 szem szilva a díszítéshez



 A szilvát megmossuk, félbevágva kimagozzuk és tálba tesszük.
A mi szilvánk ilyen gyönyörű narancsos színű belül, mikor teljesen érett. 


Ráöntjük a cukrot, egy kevés fahéjat, majd hozzáöntjük a natúr joghurtot. 
Kissé megforgatjuk, majd az egészet beleöntjük egy turmixgépbe, és krémesre aprítjuk. 


A levest finom lyukú szűrőn átszűrjük, és tálakba töltjük. 



Egy szilvát meghámozunk és apró kockákra aprítunk. A fagylaltból egy gombócnyit a leves tetejére teszünk, és megszórjuk az apró szilvakockákkal. 

A chef tanácsa: 
Minden krémlevest tálalás előtt egy botmixerrel habosra keverünk, és így tálaljuk. 

A chef ajánlata: 
Ha kiadósabb levest szeretnénk, készítsünk levesbetétnek mini túrógombócokat. Tálaláskor a levesbe helyezzük a gombócokat, és kevés, enyhén cukrozott natúr joghurttal finoman meglocsoljuk. 

A leves színe eltérhet a képeken láthatótól, függ attól, hogy milyen típusú szilvát választunk. Legfinomabb - fajtától függetlenül - a friss, érett szilvából, de természetesen ha a megmaradt szilvát a fagyasztószekrénybe spájzoltuk, érési időn kívül is bármikor elkészíthetjük ezt a finom krémlevest. A képeken szereplő fahéjfagylalt szintén házi készítés, egyszer ennek a receptjét is közzé fogom tenni. 

Én nem spájzolok be a fagyasztóba a szilvatermésből, így a nagyon közeli jövőben egy szilvás süteményt fogok megosztani veletek. 

Jó étvágyat mindenkinek! Nálunk nagy sikert aratott.






A fotókat magunk készítettük és szerzői jogvédelem alatt állnak. Ha szeretnétek felhasználni, írjatok a címünkre: videkikonyha@gmail.com.
A gyönyörű tálka saját tulajdon, Szügyi Szilvi barátnőm készítette.