Ha december huszadikán még mindig nem vagy ünnepi hangulatban...

Majdnem minden évben azon kapom magam, hogy valahogy nem sikerül karácsonyi hangulatba hoznom magam. Általában kikutatom, hogy mi az oka, és legtöbbször arra jutok, hogy stresszel ez az ünnep. Lesz-e elég pénzem ajándékokra, sikerül-e olyan dolgokat választanom, amivel majd tényleg örömet okozok, hova megyünk, mikor és ki jön hozzánk, szintén mikor. Mi lesz a kaja, mit süssek.

Idén elhatároztam, hogy szép lassan fogok készülődni az ünnepre, és nem hagyom hogy stresszeljen. Minden nap csinálok valami olyat itthon, ami közelebb visz kicsivel a karácsonyhoz. Az az érzésem, hogy ahogy egyre inkább belelendülök a hangolódásba, egyre könnyebben fognak megszületni a stresszes kérdésekre az egyszerű és nagyszerű válaszaim. Mert ugye nehéz úgy ajándékot választani, hogy közben azon jár az ember esze, hogy de még ki kell takarítani, és a vasalnivaló kupacát sem akarom az ünnepek alatt nézegetni, és a munkahelyemen is mennyi gond van.

Hangolódunk! :)

A hangolódást a gyerekek adventi naptárainak előkészítésével kezdtük. Még november vége felé kiakasztottuk őket. Aztán egy másik napon felragasztottunk egy sor karácsonyi izzót a gyerekek szobájának ablakába. Megint másik napon, amikor a kéményest vártam és elhatároztam hogy aznap nem fogok dolgozni, elmentem terméseket és ágakat gyűjteni Peti kutyámmal a környékre, hogy legyen koszorúnak való. Nagyon ráértem aznap, mert a kéményes lefújta a találkát sajnos. Így viszont született a gyerekek ajtajára egy szimbolikus koszorú, az ablakra egy rém egyszerű, de nagyon látványos, az ajtó elé egy kopogtató, és még mindig maradt alapanyag ahhoz, hogy másnap elkészítsem az adventi koszorúnkat. Közben az adventi zsebecskék is feltöltődtek finomságokkal és élményekkel. Néhány napra ahelyett, hogy édességet dugtunk volna, egy lufit tettünk kis ajándékkártya kíséretében. Egyik ilyen napon usziba visszük a fiúkat, egy másikon közös mézeskalács sütés- és díszítés van betervezve, egy harmadikon pedig egész nap csak egymással foglalkozunk, játszunk. Ezen a napon tilos bárminemű háztartási munkát végezni, így némi előkészületet kíván: előre megfőzni az ebédet, kitakarítani, kimosni, kivasalni... Aznap munka szóba se jöhet! :)

A következő körben a konyha felé fogom venni az irányt, így gyűjtöttem némi inspirációt, amit most szeretnék megosztani veletek. Igyekeztem olyanokat válogatni, amelyek illenek a vidéki konyhákba, egyszerűek, könnyen elkészíthetők, nem kerülnek sokba és még különös szakértelemre sincs szükség az elkészítésükhöz. Remélem találtok benne kedvetekre valót, és főleg meg is valósítjátok azokat!

Ez a kép régi kedvencem, már évekkel ezelőtt lementettem egy "ötletek" mappába a gépemre. Talán azért is tetszik annyira, mert az elrendezés nálunk is nagyon hasonló. Ablak előtt a fehér kerámia mosogatótál, körben pult, ablakon vitrázsrúd függönnyel. A vitrázsrudat csak néhány szál tujaággal kell feldíszíteni, majd pár színben harmonizáló karácsonyi díszt belógatni róla. A mini fenyőket ezüstkupák helyett nyugodtan állítsuk cserepekbe (olyanokba, amik cserépből készültek), és ha szükségét érezzük, díszítsük még szintén harmonizáló szalaggal. Lényeg, hogy ne essünk túlzásba, és ne akarjuk az ablakba varázsolni a karácsonyfát, mert akkor még az ablakon se látunk ki! :)

Szintén a fentihez hasonló ötlet, de némileg vidámabb, színesebb. A csillagok készülhetnek filcből, vagy valódi mézeskalácsból. Nagyon tetszik a nyírfaág, ami keresztbe lett belógatva, valószínűleg a függönykarnisról, vagy felsőbb polcokról. Itt is figyeljük meg a színharmóniát, zöldek natúrral és pirossal vannak kombinálva, és kész.

Aki van oly szerencsés, hogy két nagy ablak is terpeszkedik a mosogatója fölött (vesszőparipám az ablak a mosogató fölött), az két, középre belógatott örökzöld koszorúval és két piros szalaggal dobhatja fel a látványt. Nagyon hívogató!

Ezek a kis cserepek könnyen, otthoni (kerti) alapanyagokból is elkészíthetők. Figyeljük meg, hogy a cserép valóban cserépből van, a műanyag annyira nem működik. Ha csak műanyagunk van, ültessük kaspóba, és díszítsük azt. A cserép aljára kerülhet egyszerű kavics, tetejére egy kevés földet tegyünk egy-két cm vastagságban, hogy nedvességet tudjon tartani a ráhalmozott moháknak. A közepébe állítsunk egy tobozt, és készen is vagyunk!

Még mindig a cserepeknél maradva, ez egy nagyon hasonló ötlet, csak toboz helyett gyertyák vannak középre állítva, és néhány szem piros bogyóval, illetve levendula- vagy rozmaringhajtással meg van toldva. Ilyen drótkosárkát már sok dekorációs boltban lehet kapni, de anélkül is nagyon látványos a végeredmény! Akár az ünnepi asztalra központi díszként is tehetjük.

És ha már ünnepi asztal, akkor íme néhány ötlet, amivel nem kell karácsonyig várni, hétköznapokon is feldobhatjuk vele az étkezéseket:

Egy minimál adventi koszorúnak is beillik ez a kompozíció.

Ennél egyszerűbbet el sem tudok képzelni, mégis ünnepi hangulata van!

Nem kerülünk képzavarba, ha karácsony ünneplésekor nem jácinttal idézzük máris a tavaszt. Cseréljük nyíló vagy bimbózó amarilliszre és máris nyertünk!

A tobozokat ültethetjük szépen kipolírozott, különböző méretű és formájú üvegpoharakba is. Néhány elszórt gömb, és mécses, és tökéletes az összhatás!

Ha nincs kedvünk vagy kézügyességünk bütykölni, akkor néhány színben harmoznizáló karácsonyfadísz is nagyon feldobhatja az ünnepi asztalt. 

Ha nincs hely az asztalon, az asztal fölötti csillárt is dekorálhatjuk természetes anyagokkal, belógó díszekkel, amik lehetnek csillogó gömbök, tobozok, mézeskalácsok, bogyók.

Ezzel sem kell megvárnunk a karácsonyt. Először díszítsük a zölddel és a bogyókkal a lámpát, majd karácsony napján aggassuk rá az ünnepi díszeket. 

Most pedig következzenek idei kedvenceim, a sütikoszorúk. A gyerekek adventi naptárában december 14-re van beharangozva a közös mézeskalácssütés, így valószínűleg aznap én is megpróbálok elkészíteni egyet ezek közül. A kivágott formákat díszítve vagy anélkül ragaszthatjuk össze. Ha később szeretnénk elfogyasztani, akkor a díszítő tojásfehérjehabbal ragasszuk össze, ha nem, akkor nyugodtan használjunk ragasztópisztolyt, ez utóbbi biztosan tartósabb eredményt hoz!

Csillagokból natúr

Csillagokból, porcukorral
(ha nem esszük meg és már amúgy is beragasztóztuk, lefújhatjuk műhóval is)

Hópehelyformák szalaggal egymásba fűzve

Ez biztos nem tojásfehérjével lett összeragasztva! :)

Egy példa a díszített verzióból annak, aki nagyon ráér és nagyon jó a kézügyessége.

Végezetül pedig egy színezett, díszes koszorú lépésről-lépésre. 

Mindegyik sütikoszorúra érvényes, hogy süssük át őket jó alaposan. Ha dekoráció készül belőle, akkor nem kell hogy nagyon puha legyen. Nyújtsuk a tésztát vékonyabbra, és a megszokottnál alacsonyabb hőfokon inkább szárítsuk, mint süssük.

Kedvet kaptatok valamelyikhez?

Ha készítetek hasonlókat, örömmel vennénk, ha megosztanátok őket facebook oldalunkon, hogy másokat is inspiráljatok vele! Én is megosztom veletek, ha elkészült a miénk!

Jó hangolódást és dekorálást kívánok mindenkinek!

Képek forrása: pinterest