Ha december huszadikán még mindig nem vagy ünnepi hangulatban...

Majdnem minden évben azon kapom magam, hogy valahogy nem sikerül karácsonyi hangulatba hoznom magam. Általában kikutatom, hogy mi az oka, és legtöbbször arra jutok, hogy stresszel ez az ünnep. Lesz-e elég pénzem ajándékokra, sikerül-e olyan dolgokat választanom, amivel majd tényleg örömet okozok, hova megyünk, mikor és ki jön hozzánk, szintén mikor. Mi lesz a kaja, mit süssek.

Idén elhatároztam, hogy szép lassan fogok készülődni az ünnepre, és nem hagyom hogy stresszeljen. Minden nap csinálok valami olyat itthon, ami közelebb visz kicsivel a karácsonyhoz. Az az érzésem, hogy ahogy egyre inkább belelendülök a hangolódásba, egyre könnyebben fognak megszületni a stresszes kérdésekre az egyszerű és nagyszerű válaszaim. Mert ugye nehéz úgy ajándékot választani, hogy közben azon jár az ember esze, hogy de még ki kell takarítani, és a vasalnivaló kupacát sem akarom az ünnepek alatt nézegetni, és a munkahelyemen is mennyi gond van.

Hangolódunk! :)

A hangolódást a gyerekek adventi naptárainak előkészítésével kezdtük. Még november vége felé kiakasztottuk őket. Aztán egy másik napon felragasztottunk egy sor karácsonyi izzót a gyerekek szobájának ablakába. Megint másik napon, amikor a kéményest vártam és elhatároztam hogy aznap nem fogok dolgozni, elmentem terméseket és ágakat gyűjteni Peti kutyámmal a környékre, hogy legyen koszorúnak való. Nagyon ráértem aznap, mert a kéményes lefújta a találkát sajnos. Így viszont született a gyerekek ajtajára egy szimbolikus koszorú, az ablakra egy rém egyszerű, de nagyon látványos, az ajtó elé egy kopogtató, és még mindig maradt alapanyag ahhoz, hogy másnap elkészítsem az adventi koszorúnkat. Közben az adventi zsebecskék is feltöltődtek finomságokkal és élményekkel. Néhány napra ahelyett, hogy édességet dugtunk volna, egy lufit tettünk kis ajándékkártya kíséretében. Egyik ilyen napon usziba visszük a fiúkat, egy másikon közös mézeskalács sütés- és díszítés van betervezve, egy harmadikon pedig egész nap csak egymással foglalkozunk, játszunk. Ezen a napon tilos bárminemű háztartási munkát végezni, így némi előkészületet kíván: előre megfőzni az ebédet, kitakarítani, kimosni, kivasalni... Aznap munka szóba se jöhet! :)

A következő körben a konyha felé fogom venni az irányt, így gyűjtöttem némi inspirációt, amit most szeretnék megosztani veletek. Igyekeztem olyanokat válogatni, amelyek illenek a vidéki konyhákba, egyszerűek, könnyen elkészíthetők, nem kerülnek sokba és még különös szakértelemre sincs szükség az elkészítésükhöz. Remélem találtok benne kedvetekre valót, és főleg meg is valósítjátok azokat!

Ez a kép régi kedvencem, már évekkel ezelőtt lementettem egy "ötletek" mappába a gépemre. Talán azért is tetszik annyira, mert az elrendezés nálunk is nagyon hasonló. Ablak előtt a fehér kerámia mosogatótál, körben pult, ablakon vitrázsrúd függönnyel. A vitrázsrudat csak néhány szál tujaággal kell feldíszíteni, majd pár színben harmonizáló karácsonyi díszt belógatni róla. A mini fenyőket ezüstkupák helyett nyugodtan állítsuk cserepekbe (olyanokba, amik cserépből készültek), és ha szükségét érezzük, díszítsük még szintén harmonizáló szalaggal. Lényeg, hogy ne essünk túlzásba, és ne akarjuk az ablakba varázsolni a karácsonyfát, mert akkor még az ablakon se látunk ki! :)

Szintén a fentihez hasonló ötlet, de némileg vidámabb, színesebb. A csillagok készülhetnek filcből, vagy valódi mézeskalácsból. Nagyon tetszik a nyírfaág, ami keresztbe lett belógatva, valószínűleg a függönykarnisról, vagy felsőbb polcokról. Itt is figyeljük meg a színharmóniát, zöldek natúrral és pirossal vannak kombinálva, és kész.

Aki van oly szerencsés, hogy két nagy ablak is terpeszkedik a mosogatója fölött (vesszőparipám az ablak a mosogató fölött), az két, középre belógatott örökzöld koszorúval és két piros szalaggal dobhatja fel a látványt. Nagyon hívogató!

Ezek a kis cserepek könnyen, otthoni (kerti) alapanyagokból is elkészíthetők. Figyeljük meg, hogy a cserép valóban cserépből van, a műanyag annyira nem működik. Ha csak műanyagunk van, ültessük kaspóba, és díszítsük azt. A cserép aljára kerülhet egyszerű kavics, tetejére egy kevés földet tegyünk egy-két cm vastagságban, hogy nedvességet tudjon tartani a ráhalmozott moháknak. A közepébe állítsunk egy tobozt, és készen is vagyunk!

Még mindig a cserepeknél maradva, ez egy nagyon hasonló ötlet, csak toboz helyett gyertyák vannak középre állítva, és néhány szem piros bogyóval, illetve levendula- vagy rozmaringhajtással meg van toldva. Ilyen drótkosárkát már sok dekorációs boltban lehet kapni, de anélkül is nagyon látványos a végeredmény! Akár az ünnepi asztalra központi díszként is tehetjük.

És ha már ünnepi asztal, akkor íme néhány ötlet, amivel nem kell karácsonyig várni, hétköznapokon is feldobhatjuk vele az étkezéseket:

Egy minimál adventi koszorúnak is beillik ez a kompozíció.

Ennél egyszerűbbet el sem tudok képzelni, mégis ünnepi hangulata van!

Nem kerülünk képzavarba, ha karácsony ünneplésekor nem jácinttal idézzük máris a tavaszt. Cseréljük nyíló vagy bimbózó amarilliszre és máris nyertünk!

A tobozokat ültethetjük szépen kipolírozott, különböző méretű és formájú üvegpoharakba is. Néhány elszórt gömb, és mécses, és tökéletes az összhatás!

Ha nincs kedvünk vagy kézügyességünk bütykölni, akkor néhány színben harmoznizáló karácsonyfadísz is nagyon feldobhatja az ünnepi asztalt. 

Ha nincs hely az asztalon, az asztal fölötti csillárt is dekorálhatjuk természetes anyagokkal, belógó díszekkel, amik lehetnek csillogó gömbök, tobozok, mézeskalácsok, bogyók.

Ezzel sem kell megvárnunk a karácsonyt. Először díszítsük a zölddel és a bogyókkal a lámpát, majd karácsony napján aggassuk rá az ünnepi díszeket. 

Most pedig következzenek idei kedvenceim, a sütikoszorúk. A gyerekek adventi naptárában december 14-re van beharangozva a közös mézeskalácssütés, így valószínűleg aznap én is megpróbálok elkészíteni egyet ezek közül. A kivágott formákat díszítve vagy anélkül ragaszthatjuk össze. Ha később szeretnénk elfogyasztani, akkor a díszítő tojásfehérjehabbal ragasszuk össze, ha nem, akkor nyugodtan használjunk ragasztópisztolyt, ez utóbbi biztosan tartósabb eredményt hoz!

Csillagokból natúr

Csillagokból, porcukorral
(ha nem esszük meg és már amúgy is beragasztóztuk, lefújhatjuk műhóval is)

Hópehelyformák szalaggal egymásba fűzve

Ez biztos nem tojásfehérjével lett összeragasztva! :)

Egy példa a díszített verzióból annak, aki nagyon ráér és nagyon jó a kézügyessége.

Végezetül pedig egy színezett, díszes koszorú lépésről-lépésre. 

Mindegyik sütikoszorúra érvényes, hogy süssük át őket jó alaposan. Ha dekoráció készül belőle, akkor nem kell hogy nagyon puha legyen. Nyújtsuk a tésztát vékonyabbra, és a megszokottnál alacsonyabb hőfokon inkább szárítsuk, mint süssük.

Kedvet kaptatok valamelyikhez?

Ha készítetek hasonlókat, örömmel vennénk, ha megosztanátok őket facebook oldalunkon, hogy másokat is inspiráljatok vele! Én is megosztom veletek, ha elkészült a miénk!

Jó hangolódást és dekorálást kívánok mindenkinek!

Képek forrása: pinterest

Mit keres a kakas a konyhában? - avagy a klasszikus francia vidéki konyha stílusjegyei

Az év első bejegyzésében folytatódik a minden konkrét szakértelemtől mentes konyhai stílustanulmány-sorozat. Ez alkalommal a klasszikus francia vidéki konyha berendezésének stílusjegyeit próbálom összefoglalni.

Ezt a fajta konyhai stílust a kisebb konyhákban is könnyű kialakítani. Ha valaki belép egy ilyen stílusban berendezett konyhába, amolyan romantikus kuckós érzés keríti hatalmába, rögtön nyúlna egy virágos bögréért és elszürcsölne benne némi herbateát. Szalmakalapban ha lehet.

Az összkép erősen feminin: pasztell színek, sok virág, sok fehér, lehetőleg némileg kopott bútor, fodros textíliák. Könnyen lehet túlzásba is esni, de az alap stílusjegyeket megtartva igazán finom, könnyed és elegáns konyha alakítható ki belőle. Ha ebben a stílusban álmodtuk meg konyhánkat, nem kell csodálkozni, ha férfi partnerünk nem sokat kíván forgolódni benne. Ha neki is szánunk szerepet a konyhában, igyekezzünk mederben tartani romantikus és rusztikus kiegészítőink számát: a váratlan betérő számára egy erősen csipkézett, rózsaszín konyhában krumplit pucoló férj könnyen keltheti a 'papucs' benyomást.

Mitől tud jól működni a francia stílus? Ha nem uralkodik el a teljes konyhán. Nem győzöm a cikkekben hangsúlyozni a kevesebb-több elvet. Keep it simple - mondják az angolok. Tartsuk meg a klasszikus vidéki stílus jegyeit - használjunk természetes anyagokat: fonott kosarakat (nem muszáj rózsás vászonnal bélelni), nyitott világos natúr, vagy fehér színű polcokat. Keressünk a bolhapiacon néhány kopott, fehérre festett bútort vagy a vállalkozó kedvűek maguk is elkészíthetik ezeket régi bútorok felújításával. Némi fehér festék, egy csiszolópapír... Kapható direkt dekorációs célokra használható öregítő lakk, vagy repesztő lakk is hobbiboltokban. Igazi mázlisták vagyunk, ha hiányzik a szekrény üvegezése, semmiképp se pótoljuk üveggel. Válasszunk szép textíliát, melyet belülről vitrázsrudakra erősítve takarjuk a tartalmát, kívülről pedig csirkehálóval vonjuk be a keretet. Szokatlan elem, de a stílust mindenképp jól kiegészíti egy szép csillár világítás gyanánt az ebédlőasztal fölé. Válasszunk festett bádogedényeket, virág vagy farmjelenetet ábrázoló porcelán vagy kerámia kiegészítőket.

Dekorációként választhatunk a kertünkből is elemeket. Egy-egy cserép levendula a mosogató előtti ablakban szinte elengedhetetlen kellék. De egész évben jellemző a virágok jelenléte: lehet a vázában nyáron egy gazdag csokor rózsa, télre pedig a megszáradt hortenziavirágokat állítsuk középpontba egy bádog edényben. Tavasszal neveljünk cserépben fehér tulipánokat, rózsaszín nárciszokat.

Kutakodhatunk kincsek után a vaterán is, a cikk végén mutatok néhány tárgyat amiket itt találtam,  és jól illenének a francia country képbe.

Dunaújvárosi és környéki olvasók számára melegen tudom ajánlani a Teaka otthonboltot, ahol gyakorlatilag nem is találunk olyan tárgyat, ami ne illene franciás, vidéki konyhánkba:

Most pedig íme néhány inspirációs fotó a berendezéshez:

Egy jó példa arra, hogy kevés dekoratív kiegészítővel is kellemes hatást érhetünk el.
A faliszekrények finom díszítései és a pasztellszínek tulajdonítanak a konyhának franciás jelleget.

Ha nem bízunk eklektikus hajlamunkban, válasszunk egy-két színből álló sémát. A világoskék és a barna nagyon szépen illik egymáshoz. A kiegészítők legyenek feltűnő kékek, a háttér pedig pasztelles.

Ezt a konyhát a mosogató alatti függöny és az azt takaró ív, a szép fehér porcelánok,
illetve az ablak fölött elhelyezkedő antik(olt?) felirat teszi stílusossá.

A francia vidéki konyha igazán jellegzetes jegye a háziállatok (főleg a kakas, tyúk, tehén) feltűnése itt-ott. 

Ez lehetne akár egy egyszerű, fehér konyha. De a tyúkok és kakasok, illetve a szép fehér
porcelánkancsó megadják hozzá a vidéki ízt. 

Ha a család többi tagja tolerálja ilyenirányú igényeinket (vagy épp nem érdekel bennünket,
hogy tolerálja-e), el is veszhetünk a részletekben. 

A stílushoz nagyon jól mennek az egyszerű, natúr textíliák éppúgy, mint a fodros csipkék.

Virágos esernyőnket virágos táskánk mellé akasztva a virágos fonott kosarunk fölé
máris beléphetünk virágos konyhánkba!

És most következzenek vaterás találmányaim:

Ezen a szép, fehér szekrényen nagyon jól mutatnának vidéki stílusú kerámiáink, porcelánjaink.
45000 Ft-ért lehet hozzájutni. 

Értékes kiegészítő: ezt a Zsolnay faliórát kb 20000 Ft-ért lehet megvenni.

Szintén Zsolnay, ezúttal egy gyönyörű kaspó - 8000 Ft körül.

Kakasmintás csészeszett öt főre, 8500 Ft.

Instant siker egy porcelánkakas. Ehhez 4000 Ft-ért lehet hozzájutni.

Igényes kidolgozás, értékes kiegészítő: Herendi baromfipár 95000 Ft-ért.

Kulcsszavaink tehát emlékeztetőül a teljesség igénye nélkül: romantika, virágok, pasztell, feminin, kopott-festett bútorok, cizella-mizella, fodros textíliák, természetes anyagok, farmdekorációk, csillár, porcelán, csíkok-kockák, levendula.

Jó rendezkedést!

Fények a konyhában I. - Mosogató az ablak alatt

Házunk felújítása során kevés dologhoz ragaszkodtam annyira, mint ahhoz, hogy a konyhában a mosogató az ablak alatt legyen. Miért volt ez ennyire fontos (teszi fel magában a kérdést szakács férjem azóta is időnként)? Több szempontból is. 

1. Mosogatás közben lehet bámészkodni

Bár amikor belefogtunk a házfelújításba, még nem voltak gyerekeim, már elképzeltem, ahogy a számomra nem túl vidító foglalatosság közben nézem őket az ablakból, hogyan játszanak az udvaron. Mára ez valósággá vált, az ablakból kitűnő a rálátás a teraszra, a homokozóra és úgy egészében az egész udvarra. Persze a gyerekeken kívül nagyon sok más látnivaló is kínálkozik. Lehet gyönyörködni például a kertben  - ha vagyunk olyan szerencsések, hogy nem a szomszéd házfalára nyílik a kilátás. Másik álmom volt, hogy az ablak alatt álljon néhány tő rózsa, nos ez is valóra vált néhány év után.

Gyönyörű kilátás, gyors szellőztetés, de a Duna-partra nem praktikus:
ekkora szúnyoghálót szerintem senki nem gyárt.

2. Természetes fénynél minden jobban látszik

Még a legkisebb piszok is. A kedves kolléganők biztosan jártak már úgy legalább egyszer, hogy a mesterséges megvilágítású fürdőben felvitt nagyszerű smink a napfényre kilépve hirtelen darabossá, keménnyé, rosszabb esetben foltossá válik, pedig aztán az is volt, de a mesterséges fény - akármilyen erős is - összemosta, beolvasztotta a határokat. (Tanulság: ellenőrizni az ablak előtt egy kis piperetükörrel a smink állapotát természetes fénynél.) Szóval könnyen így járhatunk az edényekkel is. A tisztának látott üvegpohár reggelre rejtélyes módon mosogatószerfoltos lesz, a tésztafőző edényben pedig ottmaradt két erősen ragaszkodó apró tésztadarab.

Természetesen előbb-utóbb lemegy a nap, és ha nem akarjuk reggelre hagyni a vacsora maradékainak eltakarítását (én nagyon szeretek tiszta konyhára ébredni), akkor persze kénytelenek vagyunk lámpafénynél mosogatni. A legpraktikusabb, ha a közvetlenül a mosogató fölé egy jó erős, lehetőleg minél fehérebb fényű izzóval felszerelt lámpát szerelünk (amit külön is lehet kapcsolni). Ha ugyanis a lámpa csak a konyha közepén vagy esetleg még az étkező asztal fölött van elhelyezve, a mosogató elé állva tutira nem kapunk semmi fényt az esti mosogatáshoz (tapasztalat, rajta van a listámon, amit újítani szeretnék). 

3. Lehet növényeket nevelgetni az ablakban

Ideálisnak tűnik a fűszernövények ablakba, ablak elé helyezése, ezek többnyire igen fényigényesek - de lehet az bármilyen más növény is, akár egy sorozat a kisebbekből (tegyük őket egyforma kaspóba, így sokféle és egységes egyszerre), akár egy nagyobb kedvenc. A konyha levegője általában elég párás, főleg a mosogató fölött, így tehetünk oda orchideákat is, ha a lakás többi részében szárazabb a levegő. Gondoskodni kell viszont az ételek elkészítése során felszálló (sokszor zsíros) pára elszívásáról, mert a parányi zsírcseppek a levegőben keringve a legkülönbözőbb helyeken tudnak megtapadni, ragacsos, nehezen tisztítható felületet hagyva maguk után - ezt a növények biztosan nem díjazzák.

Ha a konyhafelújítás vagy építkezés abban a fázisban van, ahol az ablakok is megválaszthatók, akkor célszerű vagy bukó, vagy csúsztatható ablakot választani, esetleg ha kétszárnyú a kiszemelt ablak, akkor kifelé nyithatót. Az ablakok magassága ugyanis legtöbb esetben nagyjából egybeesik a csaptelepek magasságával, és az ablakot nem lehet a szokásos módon - befelé - kinyitni. Szintén fájdalmas és költséges tapasztalat... 

És végezetül, íme még néhány kép, inspirációul. Kattintásra galériában is megtekinthetők!

Képek forrása: pinterest.