Sokan úgy várják, mint a karácsonyt... indul a kerti szezon!

Kedves kertészkedő barátaink! Ahogy ígérték, a mai nappal elindult a Növényi Diverzitás Központ/NöDiK mintaigénylése. Három fázisban lehet mintákat igényelni. "Első körben 2015. február 2-tól 28-ig; kérhető növények köre: kertészeti-, szántóföldi-, fűszer- és aroma növények, kivétel a csicsóka és a batáta. Az idei évben is maximum 10 tétel rendelhető; postázás kezdete: február közepétől. "

Megkezdődött a magigénylés!

A 10 tétel az első körre értendő. A második körben egy fajta csicsóka, a harmadikban pedig egy fajta batáta igényelhető, tehát összesen 12 tételt lehet kérni. Újdonság, hogy az ugrásszerűen megnőtt igénylések eredményeképp az Intézet adminisztrációs díjat számol fel a minták kiküldésekor. A tételeket körönként 800 Ft adminisztrációs díjért lehet igényelni, tehát ha minden körben igénylünk mintát, az 2400 Ft-ba fog kerülni összesen.

Ne felejtsétek, hogy a Nödik nem egy magáruház. A mintákat szó szerint kell érteni. Nem fogtok kapni akkora mennyiséget, ami akár egy családi kiskertbe elegendő lenne (bizonyos esetekben azért lehetséges, pl ha minden dinnye kikel és egészségben megéri az érettséget...) Kísérletezni kell a különböző fajtákkal, ezekről feljegyzéseket készíteni a termesztés folyamán (csírázás, egészség-betegség, termés), majd ami bejött, annak a magját (egyéb szaporítóanyagát) házilag gyűjteni, felszaporítani további termesztésre, esetleg tovább adni ismerősöknek, kertbarátoknak. Érdemes elolvasni a felhasználási feltételeket. A magokat, gumókat, palántákat annak reményében bocsájtják a nagyérdemű rendelkezésére, hogy azok cserébe segítenek akár a fajtafenntartásban, akár a terjesztésben, de mindenképpen értékelik az általuk kapott növények tulajdonságait. Aki nem tölti ki és juttatja vissza a termesztési adatlapokat többszöri felszólításra sem, azok sajnos nem igényelhetnek több mintát.

Hamarosan itt a kerti szezon kezdete, bár kint még havazik és a következő hétre is kemény mínuszokat ígér a meteorológia. Aki szemfüles és előrelátó az azonban már most nekiáll a vetőmagkészlet áttekintésének. Figyeljük meg a magok szavatossági idejét. Lejárati időn túl is lehet próbálkozni a vetéssel-csíráztatással, de az idő előrehaladtával fokozatosan csökken a magocskák életképessége. A lejárt szavatosságú magok helyett érdemes frisseket rendelni. Egy-két fajtát már most lehet lakásban földbe tenni, pl. a zellert és a padlizsánt már most elvethetjük.

Eltántorítanék mindenkit a teszkóban hosszú sorokban árult sárga vetőmag csomagok vásárlásától. Egyfelől erősen mérgezettek (nem pánikkeltésnek szánom, de ezek a magok erős vegyszerekkel lettek 'csávázva', azaz ezzel garantálják, hogy a magok betegség és fertőzésmentesek, cserébe viszont ezek a mérgek a talajba és a növénybe is bejutnak...), másfelől igencsak lecsökkent a kínálat a fajták tekintetében. Ma már szerencsére többféle módon juthatunk minőségi, vegyszermentes és akár különleges szaporítóanyagokhoz. Az egyik épp a fent említett Nödik, a másik pedig a biokertészetekben, biogazdaboltokban vásárlás. Ugyan a minősített biogazdaságokból származó szaporítóanyagok meglehetősen drágák, de lehetőség van ún. csávázás és garantáltan GMO mentes magok megvásárlására is. Az én kedvencem a Bio-Gazdabolt, ahol gyakorlatilag mindent megtalálunk, ami egy vegyszermentes kerthez kell a szerszámoktól kezdve a trágyán át a legkülönfélébb vetőmagokig, palántákig, de ezek egészséges neveléséhez szükséges környezet- és növénybarát anyagok, szaktanácsadás és tanfolyamok is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Színes, vidám, finom és szép

Volt szerencsém személyesen is találkozni Gyöngyvérrel, a gazdabolt vezetőjével. Ez a találkozás egyfelől megerősített abban, hogy nagyon is érdemes vegyszermentes kerttel 'bajlódni', másfelől megtanultam, hogy miért fontos az, hogy minél előbb elfogyasszuk a zöldségeket, gyümölcsöket: a bennük található jótékony enzimek hatékonysága az anyanövénytől való elválasztást követően rohamosan csökken. Egyesek szerint a pozitív hatásukat leginkább szüreteléstől számítva néhány órán (!) belül legnagyobb részben elveszítik. Itt álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig a folyamatot, aminek során a téli időszakban a zöldséges polcról levett paradicsom elérkezett hozzánk pl. Spanyolországból vagy Olaszországból... Éretlenül szedték le, vegyszerekkel kezelték, hogy útközben ne menjen tönkre, és mivel a Mézga-féle fényposta sem működik még, jónéhány napot eltöltött a rekeszben mire raktározták, kamionra pakolták, átutaztatták, újabb raktárba helyezték, nagybanira vitték, zöldségeshez került. Ezeknek sem az íze, sem a tápértéke nem olyan, mint az 'igazié', egészen nyugodtan lehet műnek nevezni. Ehető ugyan, de nem túl finom, és nem is egészséges. Azt az illúziót kelti, hogy télen is friss zöldséget eszünk, de a valóság ettől nagyon messze áll.

Visszatérve az enzimekre és Gyöngyvérre, az ő véleménye szerint az enzimek a szüreteléstől számított 15 percig (!!!) a legintenzívebb hatásúak. És itt kapunk választ arra a kérdésre, hogy miért is kell a saját zöldség és gyümölcs. Akár a balkonról, akár a kertből, akár a nagymama kertjében szedjük, de egy gyors mosás után rögtön fogyasszuk is el!

A városlakóknak sem kell lemondani a friss zöldségről

Sok esetben persze ez nem kivitelezhető. A termények többsége tavasztól őszig érik. Utána valami módon tartósítanunk kell őket, hogy a téli időszakban is legyen tápanyagforrásunk. Az alma, burgonya, répa és társaik jól tárolhatók egy pincében, hűvös helyen, nyirkos homokban, másokból nagyszerű befőttet lehet készíteni. De ezek még mindig jobbak, mint a decemberben polcról levett 'friss' paradicsom vagy brokkoli.

Tehát mindenkit rábeszélnék a saját, vegyszermentes zöldség-gyümölcs termesztésére, mert sokkal többet tesz ezekkel az egészségéért, mint egy havi konditermi bérlettel és a bolti paradicsommal. Az erkélyen, néhány dézsában, flakonban, balkonládában is rengeteg féle zöldség termeszthető, a google számtalan ötletet, tanácsot, lehetőséget ad. Akinek meg van kertje, az a tuják meg a fű mellé kerítsen le egy darabot egy kis friss epernek, egy-két tő paradicsomnak, salátának. Aztán jövőre meg egy kicsit nagyobbat. :)

Jó kertészkedést, tervezgetést mindenkinek!

Megkésett paradicsomvetés és tavaszi kertállapotok

Életem első saját fogású paradicsommagjai
a még bontatlan zacskóban

Mérföldkőhöz érkezett a vidékikonyha blog kérem szépen. A mai nappal elvetettem (kábé egy hónapos csúszással) életem első saját fogású paradicsommagjait. A paradicsom, amiből a magok származnak eredetileg a Növényi Diverzitás központból érkezett tavaly, január vége felé. Gyönyörű paradicsomfák lettek belőle, két-három méter magasak voltak ősz végére, hatalmas, dús paradicsomfürtökkel. A magokat úgy gyűjtöttem be, hogy egy szép, érett paradicsomból kikapartam a magokat, három napig vízben áztattam őket, hogy leoldódjon a felületükről a csírázást gátló nyálkás réteg, majd egy papírtörlőre terítve kiszárítottam őket. Végül saját készítésű papírzacskókba kerültek, és a hűvös, szellős kamrában várták további sorsukat egészen a mai napig.

Nagyjából két hete tervezem, hogy elvetem őket, és nem tudnám megmondani, hogy miért csak ma került rá sor, de a lényeg, hogy végre megtörtént! :)

Saját komposzttal kevert bio virágföldbe szórtam a magocskákat, vékony réteg földet szórtam a tetejükre, és óvatosan meglocsolgattam őket.

Végül pedig az üvegházhatás, és párásítás végett leborítottam egy átlátszó nejlonzacskóval. Ettől a kis műanyag edény mikroklímája olyan lett, mint egy bolti palántázóedényé, viszont nem került semmibe. Aztán kimentem körülnézni, hogy mi a helyzet a kertben. Szívderítő részletekre lettem figyelmes!

Virágzik a primula, amit tavaly kora tavasszal az obiban vettem cserepes növényként, majd kiültettem a júdásfa tövébe.

Előbújt itt-ott néhány krókusz is, hogy derült mosolyt csaljon a gyanútlan arra járó arcára.

Őrült módon hajtanak a nárciszok is, élvezve a napfürdőt. Remélem idén virágot is hoznak majd, mert tavaly jórészt csak levelük volt a kései hideg miatt.

Ebből még a végén egy tulipán lesz, ha minden jól megy az időjárással.

Az ősszel a sziklakertbe ültetett mini árvácskák is szépen virágoznak, illetve ha jól látom már magot is fejlesztettek, hát nem gyönyörű? :)

Hamarosan lesz egy rakás ibolya is, az utóbbi néhány évben nagyon elszaporodtak a kertben. Muszáj volt erőt venni magamon, és néhol ritkítani is őket, mert elnyomták volna néhány dísznövényemet.

Ezekből a nárciszokból már biztosan lesz virág is, bár egyelőre nem látszik túl nagynak, de ne legyek telhetetlen, legalább van rajta bimbó. 

Ez egy mandulaág, amit már csak egy meleg fuvallat választ el a virágba borulástól! A mandulák az első fák a kertben, amik virágoznak. Szám szerint négy van belőlük, fiatalabbak és idősebbek vegyesen.

Ettől konkrétan leesett az állam. Ezt a bodzabokrunkon fényképeztem, és nem ez az egyetlen ilyen bimbókupac rajta. Még sosem láttam ilyet korábban, idén viszont megfigyeltem, hogy több növényen is azonnal megjelentek a bimbók is, ahogy kibújt egy kicsi rügy. Talán az enyhe télnek köszönhető? A kékszakállon is láttam miniatűr bimbócsoportokat.

A málnasövény tövében már nyújtózkodnak a tavaly benthagyott fokhagymák. 

Ez pedig a néhány nappal ezelőtt megmetszett málna egy kis reményteli rügyecskéje. Remélem sok fincsi málna lesz az idén, ez a kedvenc gyümölcsöm!

Jópár gyönyörű százszorszép is tarkítja a füvet.

Még sikerült lencsevégre kapni a már elnyílóban lévő hóvirágokat, de a háttérben már buzgón növekszenek a mocsári gólyahír egybefüggő, hatalmas telepei. 

Szépen virágzik a mogyoró is, ezt is kipipálom.

Aztán mire visszatértem a kerti fényképezésből, addigra a kis palántázóedényem tetejére borított zacskót belülről miniatűr vízpáracseppek milliói borították be. Nagyon szorítok a paradicsommagoknak, hogy szépen, egészségesen cseperedjenek, és az első magfogásom eredménye ne legyen hiábavaló.

Amíg várom, hogy előbukkanjanak a pici csírák, kitöltöm és visszaküldöm a Nödiknek a tavalyi évre küldött magminták értékelőlapjait, hogy idén újabbakat igényelhessek tőlük!

Nálatok hogy áll a vetemény? Tervezgettek? Esetleg már el is vetettetek néhány fagytűrő magocskát a földbe? :) Nyugodtan vethető már a petrezselyem, a retek, a sárgarépa, a vöröshagyma, a borsó. Ez utóbbit érdemes szakaszosan vetni, kb. két hetes intervallumonként több ágyásba, így nem egyszerre érik, hanem folyamatosan lát el bennünket friss terméssel. Sárgarépából ültethetünk rövid és hosszú tenyészidejűeket is. A rövid tenyészidejűeket friss fogyasztásra, a hosszúakat téli vermelésre érdemes ültetni, eszerint vessük a mennyiségeket is. A vöröshagymából ha van dughagymánk, akkor azokat tegyük el, ha nincs, akkor vethetünk magot is, ez esetben idén csak dughagymáink lesznek, amiket jövőre szüretelhetünk. Petrezselyemből én mindig vetek levélzöldet is, olyat, aminek csak a levelét lehet nyírni, és mindig újra hajt. Egy sor (kb. másfél méter hosszú) petrezselyem bőségesen ellát minket egész évben friss zölddel. Répából nálunk sosincs elég, és a tavalyi növénytársításból okulva idén felváltva ültetem a sárgarépát és a vöröshagymát. A retek nálunk sosem sikerül, mindig felfalják a hangyák, mielőtt kifejlődhetnének a szép, piros gumók. 

Egyéb, aktuális kerti munkákról én mindig a Gazigazító oldalán szoktam tájékozódni, hetekre le van bontva, hogy nagyjából milyen munkák aktuálisak, mit lehet szabadföldbe vetni, mit kell palántázni, előnevelni. 

Jó kertészkedést kívánok mindenkinek!

Veteményezés - első etap, még márciusból....

Nödik-es fokhagyma: alsóörsi tájfajta

Egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy magokat igényeltem a Növényi Diverzitás Központból. Ott részletesen le is írtam, milyen szándékkal. Nos, örömmel jelzem, hogy a szerződés megköttetett, a magocskák megérkeztek. Egész nagy csomag landolt igazság szerint, mivel kértem vörös- és fokhagyma mintákat is, és ezek nagy meglepetésemre dughagyma formájában voltak borítékolva! Még egyszer hálás köszönet a Nödik áldásos tevékenységéért, és a küldött mintákért! Szintén megérkeztek a Biocont-tól rendelt csávázatlan, vegyszermentes magok is, így egész kerek kis gyűjteményem lett. Ez utóbbiakra ez a megnyugtató szövegű kis matrica van ragasztva: "A gyártó garantálja a termék GMO és vegyszermentességét."

Idén ezek kerülnek a földbe nálunk:
Uborka, sárgarépa, petrezselyem, zöldborsó, retek, rukkola, tépősaláta, fokhagyma, vöröshagyma, paradicsom, többféle bab, cékla, spenót, karalábé, káposzta, cukkini, brokkoli.

Március huszadikán, mikor már sokadjára tűnt úgy, hogy mindjárt megérkezik a tavasz (írom ezt ugye április nyolcadikán, amikor még mindig nem vagyok biztos benne, hogy tényleg itt van), gyorsan el is dugdostam a földbe néhány magot, hagymát.

A tavalyi pöpec, angolkert jellegű veteményesem után idén maximálisan a biokertészkedésen van a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy jól átnéztem (egyelőre tapasztalatlan laikusként) a növénytársítási ajánlásokat, összevetettem a saját vetőmaglistámmal, majd elsőként megpróbáltam kitalálni, hogy mi hova kerüljön, mi mi mellé. Melyek a jó szomszédok, melyek rosszak? Ez nem is olyan könnyű, mint ahogy elsőre hallatszik, de nagyjából megbírkóztam vele.
Mindenféle tudományos elképzelés nélkül alkalmaztam a vetésforgót is, egyelőre csak olyan szinten, hogy a tavalyi növények helyére idén nem került ugyanaz. Persze ezt is lehet fokozni, hogy ha egyik éven itt borsó volt, akkor következő éven mi fogja ugyanitt jól érezni magát, de erre már végképp nem volt energiám. Talán jövőre. Sajnos csapnivaló megfigyelő vagyok, és nem ismerem fel az összefüggéseket sem a megfelelő időpontokban, így jegyzeteket kell készítenem mindenről.
Igyekszem felhasználni a növényi maradékokat (például a letermett borsószár nagyszerűen hasznosítható mulcsként a málnásban, a paradicsomok hónaljhajtásait állítólag a gyümölcsfák ágvégeire kell aggatni), komposztálok amit másképp nem tudok felhasználni, illetve vettem egy rakás virágmagot is, amelyek hivatottak segíteni a kártevők távol tartásában (büdöske, sarkantyúkat és társaik). Szeretném alkalmazni a talajtakarást is, hogy ne kelljen annyit kapálni és locsolni (meglátjuk, milyen lesz a nyár).
Szert tettem néhány zsák Alginitre is, ez egy hazai bányászású ásványi trágya, amely hivatott egyfelől tápanyaggal ellátni a növénykéimet, másfelől javítja a talaj vízmegtartó képességét is.
Ősszel ha már minden kijött, úgy tervezem, hogy mustárral vetem be az egész területet, ami nagyszerű zöldtrágya.

Csíráznak a paradicsomok

Mialatt odakinn havazott és szélvihar tombolt, idebent a langy melegben szépen elvetettem a paradicsommagokat csíráztatni. Kétféle paradicsomot kaptam a Nödiktől, az egyik egy folytonnövő, a másik egy bokros fajta. Egy műanyag edényt képzeletben középen elválasztottam, majd egyik oldalra elszórtam a folytonnövő, másikra a bokros fajtát. Megjegyeztem, hogy bal oldalt vannak a folytonnövők, jobbra a bokrosak. Betakargattam, meglocsoltam. Aztán rájöttem, hogy elfelejtettem lyukakat fúrni az edény aljára, így felemeltem, és elkezdtem fúrkálni, innen-onnan. Közben forgattam az edényt erre-arra. Aztán letettem, és fejbevágott a felismerés, hogy már fogalmam sincsen melyik paradicsom melyik oldalon van. :) Reménykedtem benne, hogy habitusukban különbözni fognak, és így is lett. Szépen kicsíráztak a csávázatlan magocskák, egytől-egyig. Egyik oldalon nyurgább, másik oldalon alacsonyabb növénykék kezdtek el hajtani. Tippelek, hogy a nyurgábbakból lesz a folytonnövő, valaki erősítsen meg.

Egészen néhány nappal ezelőttig szépen fejlődtek a műanyag tálban, de már nagy volt a tolongás, így ideje volt pikírozni őket. Segítségem volt bőven! :)

Tök jó, hogy a lakásban is lehet sározni!

A kis papírgurigákban elvileg a bokrosak, a műanyag edényben várakoznak még a folytonnövők.
Szerintem. 

Jó móka! :)

Gondos kis kezek.

Most minden létező ablakunkban paradicsompalánták növekednek. Semmilyen vegyszerrel nem kezeltem őket, így eléggé ki vagyunk téve a palántadőlésnek, de remélem a legjobbakat. A korábban említett Alginitből kevertem a cserepekbe és papírgurigákba töltött földbe is, más kezdőlökést nem igazán kaptak a palánták. Egyelőre jól vannak, naponta kétszer is forgatom őket, hogy szép egyenes száruk legyen. Majd' megszakadnak, úgy tapadnak az ablakra egy kis napfényt keresve. Időnként végig is simítgatom a kis növénykéket, egyrészt mert jól esik (már nem csak a sziklevelek vannak kint, de egy-egy pár rendes levél is, ami végigsimítva már enyhe paradicsomillatot áraszt!), másrészt mert ezzel állítólag imitáljuk a természetes körülmények között nevelkedő egyedeket érő ingereket (szél, például), ezzel erősödik a száruk, a növényke ellenállóbbá válik. Meglátjuk.

A maradék alginitet bedolgozom a fennmaradó, egyelőre még üresen álló területbe. Lesz legalább kontrollcsoportom is, mivel borsóból szakaszosan tervezek vetni, hogy folyamatosan érjenek.

Egyelőre így néz ki a veteményes képe:

A fehér kockák egyelőre üresek, a kút körüli részt pedig most csatoltuk hozzá, ez még felásásra vár. 

Egyelőre ennyi. Elvileg most már tényleg kitavaszodik (ma kinyílt az első nárcisz), úgyhogy valószínűleg megsokasodnak a feladataink. Menet közben beszámolok a többi eseményről is!

Sok friss levegőt, napsütést, kellemes kertészkedést kívánok!