![]() |
Különlegesen szép büdöskemagok |
![]() |
A hunyor magjai |
A maggyűjtés viszonylag macerás dolog, de csak addig, amíg megtanuljuk, hogy mely magok azok amik gyűjthetők és melyekkel nem érdemes kísérletezni. Sajnos a magfogásról kevés infomáció áll rendelkezésre. Nem tudom, milyen gyakran találkoztok hasonló eredménnyel, de még a Google is tud nulla találatot generálni arra, hogy "maggyűjtés zöldségekről".
A könnyen gyűjthető magok közé tartoznak az egynyári virágok, a zöldségek közül pedig a bab, a borsó, a salátafélék, uborka, néhány fűszernövény (pl.kapor). Sokféle növény van, melynek virágát izolálni kell, mások csak következő éven hoznak magot. A sárgarépa például könnyen kereszteződik hasonló gyomokkal, és jövőre egyáltalán nem biztos, hogy sárgarépát fogunk találni a magocskák helyén. A részletekbe most nem mennék bele, mert számomra is még új a terület, és hosszabb utánajárást igényel, de ha egy komplexebb anyagom összejön, mindenképpen megosztom veletek.
Ami fontos, hogy csak azokról gyűjtsünk, amiről biztosan tudjuk, hogy lehet, és tárolás előtt jól szárítsuk ki, hogy nehogy bepenészedjen.
![]() |
Az egynyári vinca magjai |
Idén én a következő magokat gyűjtöttem: paradicsom, csípős paprika, bab, borsó, Lollo Bianco saláta, spenót, rukkola, illetve néhány virág: büdöske, borzas kata, egynyári vinca, hunyor, százszorszép.
Namost ezek mind egy-egy kis papírcsomóba vannak tekergetve, vagy kisebb-nagyobb edényekben állnak, mióta leszedegettem őket. Ez nem tesz jót nekik. Száraz, hűvös helyen kell őket tárolni, fénytől védve. Az sem árt, ha felírjuk, hogy melyik micsoda, hogy jövőre ne érjen meglepetés. Úgy gondoltam, hogy papírból tasakokat fogok hajtogatni, és szépen rendszerezem őket. Ha sokféle van belőlük, akkor érdemes egy-két egyéb jelzőt is a tasakra firkantani, például az én paradicsomom folytonnövő, a büdöském színkeverék, a virágokra rá lehet írni, hogy mikor virágzik, milyen színű, stb. Mindenképp tüntessük fel, hogy mikor fogtuk a magokat (év, esetleg hónap). A megfelelően tárolt magok éveket elállnak, lehet őket csereberélni, vagy ha a jövő évi termést kompletten elveri a jég, akkor elővesszük két év múlva is.
A magtasakokat én sütőpapírból hajtogattam, és dekortapasszal rögzítettem. Kétfélét készítettem: egy hasasabbat a nagyobb, terjedelmesebb magoknak, egy laposat pedig az apróbbaknak. Rettentő egyszerű az elkészítés, nézzük a lépéseket:
Normál tekercses sütőpapírból levágunk egy akkora darabot, amekkora tasakot szeretnénk, plusz adjunk hozzá kb. 2cm-t felül, négyet-ötöt alul. A levágott darabot én még félbehajtottam és elvágtam, így lett kettő.
Két oldalát behajtottam úgy, hogy kissé fedjék egymást.
Az alsó részét felhajtottam.
Ha hasasat szeretnénk, akkor ezt a felhajtott részt nyissuk ketté.
Az oldalsó éleket szépen simítsuk középre, hogy egybeessenek a tasak alsó élével.
Most az alsó trapézformát hajtsuk fel úgy, hogy a felső éle kicsit magasabbra kerüljön, mint a leendő tasakunk alsó éle.
Ugyanezt tegyük meg a felső trapézformával is, így a két felhajtott kis fül szépen fedi egymást középen.
Az átfedés vonalában leragasztjuk. Használhatunk dekortapaszt, de egy egyszerű cellux ugyanúgy megteszi.
Eztán a hosszanti hajtást is rögzítjük az átfedésnél teljes hosszában, nehogy kipotyogjanak a magocskák.
Nagyjából készen is vagyunk, így néz ki töltés előtt:
A felső két sarkát lekanyarítjuk egy ollóval. Így esztétikus, és lehajtás után nem lógnak ki a szélei, ha kicsit pontatlanok voltunk. Persze ezt el lehet hagyni.
Az üres tasak ezzel kész, ebből előre is gyárthatunk többet, ha marhára ráérünk.
Mielőtt betöltenénk a magokat, fordítsuk meg és az üres felületre írjuk fel a fontosabb információkat.
Aztán óvatosan nyissuk szét a tasakot, simítsuk be a szélső íveket, hogy a hasa jól kiadódjék.
Aztán már lehet is tölteni. Ha megtöltöttük, hajtsuk le a tetejét kb 2 cm vastagságban, és egy újabb tapasszal (celluxszal) rögzítsük.
A laposabb tasak hasonlóképpen készül, csak alul nem kell annyit bíbelődni. Ahogy az előbbinél csináltuk a felső részt, úgy ennél alul és felül is ez a megoldás szerepel. Sarok lekanyarít, felhajt, rögzít. Szöveg ráír, mag betölt, felső rész lehajt és rögzül.
Aztán ezeket ismételgetjük, míg az összes magocskánk betasakolódott.
A szakirodalom szerint a magokat tároljuk hűvös, száraz helyen, például egy jól zárható műanyag dobozban, amibe akár egy kicsi - cipősdobozból mentett - szilikagél csomagocskát is dobhatunk, ami magába szívja az esetleges nedvességet.
Az ízlésesen elkészített tasakokkal járhatunk csereberélni, vagy ajándékba is adhatjuk őket!
Jó munkát annak aki belevág! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése