Téli krémleves március vége felé

Tegnap elveteményeztem, gondolván hogy a mára ígért eső milyen jót fog tenni a földben pihenő magocskáknak. (Most jól megáznak, aztán hétvégén meg beléjük fagy a lélek.) Mindig rettentően várom már a tavaszt, nagyítóval keresgélem az első hajtásokat és rügyecskéket bizonygatva hogy itt van már a kertek alatt, de az idén sehogy se akar megérkezni. Már túl vagyok az optimista (na jól van, kicsit csúszik de hamarosan itt lesz), a csalódott (na ne már, még mindig nincs tíz fok fölött az átlaghőmérséklet???), a depressziós (képtelen vagyok már felvenni még egy réteg ruhát inkább nem megyek sehova), a dacos (bojkottálom a télikabátot nem érdekel, milyen hideg van kint), majd sokkos (teatyaúristen március tizenötödike van és odakint hordja a szél a havat!!!) lelkiállapotokon, most bevettem végre a lesz@rom tablettát, csináltam egy jó forró mézes teát és elhatároztam, hogy a hétvégén ebédre forrón gőzölgő krémleves kerül az asztalra. Mindent a maga idejében ugye. Csak rendesen. Ha hideg van, fel kell melegedni, tökmindegy mit mutat a naptár.

Csak a tények precíz rögzítése végett, íme a heti várható időjárás:

forrás: koponyeg.hu

Ezt a receptet még valamikor ősszel fundálta ki Chef amolyan mivoltitthon-alapon. Akkor valamiért nem került fel, de most ismét aktuálisnak érzem. Forró, tejszínes és krémes, mégis a friss, harsogó zöldség feltéttől és tavaszias színeitől sokkal jobban érzem magam. Egy ropogós vajas pirítóssal igazi lélekmelengető, pont erre van most szükség.

Sárgahüvelyű zöldbabkrémleves roppanós zöldségkockákkal

elkészítési idő: kb.  fél óra

Hozzávalók:

500 g sárgahüvelyű zöldbab

3 gerezd fokhagyma

4 szál újhagyma

5 dkg sárgarépa

5 dkg cukkini

5 dkg vaj

2dl tejszín

Amikor ezt fotóztuk, még volt friss zöldbab, így a képeken ez látszik, de nagyszerűen elkészíthető fagyasztott anyagból is. 

A fokhagymát durvára vágjuk, majd vajon vagy olajon megpirítjuk.

Az újhagyma szárát megmossuk, és karikára vágjuk, majd a serpenyőbe dobjuk.

Ugyanebben a mozzanatban rádobjuk a feldarabolt zöldbabot is és átpörgetve kissé megpirítjuk.
Közben vigyázzunk, hogy a fokhagyma ne égjen meg. Sózzuk-borsozzuk, fűszerezzük, majd felengedjük annyi vízzel, hogy épp ellepje.

Amikor felforrt a víz, hagyjuk egy kicsit bugyogni, közben elkészítjük a zöldségkockákat. A répát, cukkinit, és az újhagyma fehér végét egy rettentő éles késsel rettentő szabályosan 2x2mm nagyságúra kockázzuk. 

Néhány perc főzés után a zöldbableves sűrűjét turmixgépbe töltjük. Rádobjuk a vajat, beleöntjük a tejszínt, és még a főzőléből annyi vizet, hogy kellemes krémes állagot kapjunk. 

A felkockázott zöldségeket kettő percre lobogó, sós vízbe mártjuk. Eközben lehetőleg mással nem foglalkozunk, mert ez egy fontos momentum. Ahhoz, hogy a zöldségek épp csak átpuhuljanak de még megtartsák színüket, ízüket és egyéb élvezeti értékeiket, gyorsan kell cselekednünk. Két perc után kivesszük a fürdőből őket és finom lyukú szűrőn leszűrjük. 

A turmixból a levest tányérokba merjük, tetejére gazdagon szórunk az aprított zöldségekből. Ízlés szerint meglocsolhatjuk fűszerezett, aromás olívaolajjal. 

Forró, vajas pirítóssal tálaljuk.

A Chef tippje:

A turmixba első körben csak a leves sűrűjét, a vajat és a tejszínt tegyük. Forgassuk át a géppel és nézzük meg, milyen az állaga. Ha túl sűrűnek találjuk, apránként adagoljuk hozzá a főzővizet.

Jó étvágyat hozzá!