Mit tanultunk? - rövid összefoglaló a kishantosi bioelőadások első napjáról

A kishantosi kastély impozáns bejárata

Múlt hét szerdán volt alkalmam Chef-fel részt venni a korábban említett kishantosi bioelőadások első napján. Kb. harminc ember jelent meg. Előtte kávét és teát kaptunk, majd Chef nosztalgiával sétált végig a helyiségeken, ahol régebben gyakorta megfordult - sokszor főzött itt különböző hétvégi rendezvények alkalmával. Szerencsére a hantosi gárda mit sem változott, így nagy szeretettel üdvözölték egymást Chef-fel sok-sok év után is.

Az első elődást a Biocont magyarországi vezérigazgatója, László Gyula tartotta a biogazdálkodásokban felhasználható növényvédő szerekről. Direkt nem írom, hogy vegyszerekről, mert szinte minden esetben természetes alapanyagokról, növényi kivonatokról, hasznos élő szervezetekről (gombák, fonálférgek, baktériumok) vagy a növényt közvetlenül nem érintő szerekről van szó, melyek anélkül fejtik ki hatásukat, hogy rá kéne permetezni őket a növényekre. Ilyen nagyon érdekes dolog volt például a fürkészdarazsakat tartalmazó Trichoplus. Ezek kicsi kapszulák, melyekben 1800-2000 lepkepete van, mindegyikben apró fürkészdarazsak lárváinak különböző állapotai találhatók meg. A fürkészdarázs kb. fél milliméter nagyságú élőlény és lepkék petéiben tud csak tovább szaporodni. A kapszulában kikelve kirepül egy apró résen és igen érzékeny szaglásával felkutatja a környezetében található lepkepetéket, majd tovább szaporodik. A petében fejlődő kis fürkészdarázs embrió a lepkepete belső anyagából táplálkozva fejlődik ki, elpusztítva azt. A lepkehernyók aztán nem kelnek ki és nem pusztítják el termésünket. Hát nem nagyszerű? Semmi vegyszer, pusztán némi rásegítés a természetnek. Ez a módszer speciel kiskerekben nem alkalmazható, de nagyobb biogazdálkodások előszeretettel használják.

Érdekes volt a különböző csapdákról szóló rész is: ezek szintén úgy biztosítanak védelmet növényeink számára, hogy nem kerülnek kontaktusba azokkal. A feromon - vagyis szexhormon - csapdák úgy működnek, hogy a szaporodni kívánó kártevők hím egyedei számára női hormon illatot árasztanak, becsapva ezzel szegény hímeket, akik így nem tudnak párosodni - ergo szaporodni sem, mert a nőstények is hoppon maradnak. A színcsapdák pedig alkalmazhatók egyes kártevők előrejelzésére, hogy időben meg tudjuk akadályozni elterjedésüket, illetve gyérítik is ezeket.

Szintén hasznos és tanulságos rész volt a csávázásról szóló. Azt már ugye tudjuk, hogy miért is nem szerencsés csávázott vetőmagot vásárolni. A csávázás nagyüzemileg többnyire erős vegyszerekkel történik, melyekkel leölik a kis magocskák felületén található betegségek hordozóit. Sajnos e vegyszeres megoldás velejárója, hogy a vegyszer a növény részévé válik, és hosszú-hosszú hetekig végig megtalálható marad elsősorban a levélcsúcsokon. Ha mást nem is, de legalább fűszernövényekből vegyünk bio vagy csávázatlan vetőmagot, amelyeknél pont a hajtáscsúcs kerül elfogyasztásra. László Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel a vegyszeres csávázásnak köszönhető a méhek tömeges pusztulása is. Ezek a vegyszerek megzavarják e hasznos kis rovarok tájékozódási képességét, akik így nem találnak vissza a kaptárba és elpusztulnak.

A Biocont sokféle terméke felhasználható kiskertekben éppúgy, mint biogazdaságokban, szereikből kisebb kiszerelést is tartanak. Sajnos nem minden szer közvetlenül hozzáférhető, de a weboldalon fel vannak sorolva elárusítóhelyeik és van webshop is, többek között csávázatlan vetőmagokkal felszerelve.

László Gyula meglehetősen siralmas képet festett a magyarországi biogazdálkodás támogatottságáról. Sok szerük esetében míg a környező országok hat-nyolc-tíz betegség kórokozói ellen is engedélyezik ezek felhasználását a biogazdálkodásban, Magyarországon csak egy-két kórokozóra engedélyezettek. Az engedélyeztetési eljárások hosszadalmasak és bürokratikusak, eredményük pedig nem mindig tükrözi a valós felhasználási lehetőségeket.

Nyílt nap a rábcakapi biogazdálkodásban.
Ingben és napszemüvegben Németh István, a gazdaság vezetője.

A Biocont előadás után Németh István, a rábcakapi biogazdaság vezetője mesélt személyes tapasztalatairól. Ha Hipp bio bébiételt adunk apró csemeténknek, annak alapanyagai nagy valószínűséggel az ő keze alól kerülnek ki.
Nem is annyira előadás volt az övé, inkább afféle útmutatás, hogy a megannyi nehézség ellenére a természettel és a technikával együttműködve igenis lehet jó minőségű, szép biozöldségeket és gyümölcsöket termeszteni. Szó volt a vetésforgó fontosságáról, biopermetszerek alkalmazásáról, és nagyüzemi tapasztalatokról is. Arról is, hogy április negyedike náluk a krumpliültető ünnep és hogy négyszer töltik a vetést 7-8 naponta ismételve. Németh István jól láthatóan gyakorlati ember, nem az a kimondott előadó: mondatai sokszor összefüggéstelenek és nehezen kibogozhatóak voltak, de ennek ellenére tükröződött minden szavában a tudás és az elhivatottság. Három napig is tudott volna beszélni ha az ember konkrétan kérdezi.

Összességében számomra egy nagy (és sok kicsi) tanulsága és egy csalódása volt az eseménynek. Tanulság, hogy nem az a biogazdálkodás, hogy nem permetezünk és mindent rábízunk a természetre mondván, hogy amit a kártevők visznek, vigyék, ami megmarad az meg jó lesz nekünk. Rengeteg féle kártevő van odakint. Védekezni kell, permetezni kell, csak nem mindegy, mivel. Egy egyszerű erjesztett csalánlé is jó tápanyag növényeink számára, melyet permetezéssel tudunk leghatékonyabban kijuttatni.
Csalódás leginkább azért volt bennem, mert bár utólag megerősítőleg is elhangzott: kimondottan kiskertesek számára hirdették meg az előadásokat - sajnos a gyakorlatban kimondottan kiskertekre vonatkozó szaktanács elég kevés hangzott el.

A csütörtöki előadásra már nem állt módunkban elmenni, ennyi kimenőt kaptunk a családtól. :)